Mogyoró – Menedék

Nekem sokáig nagyonn szép életem volt a gazdim oldalán. Nagyon szerettük egymást, de azonban a sors közbe szólt. A gazdám megöregedett és beteg lett. Én nagyon vigyáztam rá, de sajnos ez nem volt elég, mert annyira beteg volt már, hogy nem tudta sem magát, sem engem ellátni. Mivel csak mi voltunk egymásnak ezért neki el kellett menni egy idősek otthonába, ahová nem vihetett magával engem. Sajnos elválltak útjaink. Nagyon összetörtem, de nem volt mit tenni. Könnyes búcsút vettünk egymástól.

Ma már egy kicsit jobb, de még mindig nagyon hiányzik nekem.

Nyílt, kiegyensúlyozott, barátságos vagyok. Fajtársaimmal kompatibilis. Pórázon sajnos kicsit tudok csak sétálni.

Az embereket szeretem.

Nagyon bízom abban, hogy ismét lesz szerető gazdám, akinek én leszek a mindene.